Két váratlan világpolitikai fordulat hozta kellemetlen helyzetbe az Orbán-kormányt. A küszöbönálló lengyel kormányváltással védtelenné válhat Európában, az izraeli háború pedig olyan elasztikusságot követel a magyar diplomáciától, ami még gerinc nélkül sem kivitelezhető.
Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását. Úgy tűnik, a brüsszeli kettős gyilkosság újabb lökést ad ennek a folyamatnak, amelynek jószerével csak a magyar kormány akar gátat szabni.
Kedden adta át az Európai Parlament a kiemelkedő újságírói munkáért járó Daphne Ceruana Galizia-díjat, ennek alkalmából pedig sajtószemináriumot tartottak a médiaszabadságról szóló európai jogszabályról. A beszélgetésen szó esett politikai alapon kinevezett médiahatóságokról és bírókról, kibertámadásokról és illegális lehallgatásokról – egyszóval szinte mindenről, ami a magyar média szabadságára is súlyos veszélyt jelent.
2021 vége óta nem látott szintre esett az EU inflációja, az pedig több mint két éve nem történt meg, hogy legyen egy ország, ahol csökkentek az árak. A magyar mutató továbbra is a legrosszabb az egész unióban.
Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.
Izrael elhúzódó háborúra készül a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, de még nem látni, milyen rendezést képzel el célja elérése után. Az USA és Európa a civil lakosság megkímélésére int.
Orbán Viktor EU-politikájának legfőbb támaszát veszítette el a lengyel választások eredményének köszönhetően. Sovány vigasz, hogy a szlovák Robert Fico átveheti ezt a szerepet, ezzel azonban még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Budapest–Pozsony–gőzösbe Moszkvából lapátolnák a szenet. Elemzésünk az EU belső dinamikájának várható alakulásáról és Donald Tusk látványos visszatéréséről.
Rendkívüli videokonferenciát tartottak az uniós állam- és kormányfők, az első alkalommal azt követően, hogy kitört a fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász között. A másfél-két órás megbeszélés célja az volt, hogy az uniós vezetők megtalálják a közös hangot és a közös üzenetet a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban.
Európa sok részén már 5 százalék környékére levitték az inflációt, de egyelőre nem mindenütt látszik a megoldás, hogyan vinnék még annál is lejjebb. Főleg az aggasztó, hogy bármilyen energiaválságra még mindig elég rosszul reagálna a kontinens, és az élelmiszerek ára is magas. Persze minden szebbnek tűnik az EU-ban, ha azzal hasonlítják össze, milyen a helyzet Magyarországon.
Az EUrologus több, egymástól független forrástól is úgy értesült, hogy az Európai Parlament négy frakciója kezdeményezi Várhelyi Olivér magyar uniós biztos felmentését Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél. De csak abban az esetben, ha Várhelyi nem mond le önként…
Óriási erőkkel folytatódott a hajtóvadászat L. Abdesalem 45 éves tunéziai állampolgárságú férfi után, aki a hétfő esti, két halálos áldozatot követelő brüsszeli terrortámadás gyanúsítottja. A készültséget a fővárosban a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték, az iskolák egy része nem nyitott ki, az EU-s intézményeket zárva tartják. A férfi feltételezett otthonában még éjjel rajtaütést hajtottak végre, amely nem volt eredményes. A belga miniszterelnök kedden hajnalban kijelentette: „A terrorizmus soha nem fog tudni legyőzni minket.”
Hiába vannak az Európai Uniónak eszközei a jogállamiság betartásához, ha nem elég bátor ahhoz, hogy használja azokat – véli Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője, aki a Budapest Forum konferenciára érkezett Magyarországra. A jogállamiságról szóló panelbeszélgetésen is felszólaló francia zöldpárti politikus szerint az Európai Parlament összes nagy frakciójában rendkívül rossz visszhangja lesz, ha felszabadítják a Magyarországnak járó pénzeket, és ez akár még Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztására is hatással lehet.
Kedden jelentheti be az Európai Bizottság, milyen témákkal foglalkozik majd 2024-ben. A The Guardianhoz kiszivárgott dokumentum szerint nagyon fontos témákat vettek ki a programból, amit az emberek egészsége bánhat.
Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak az állam- és kormányfők. Egyetlen téma szerepel a napirenden, mégpedig Izrael és a Hamász háborúja – bár ezzel kapcsolatban nyilván nagyon sok területet lehet érinteni a segélyezéstől az EU geopolitikai szerepén át a konfliktus okozta migrációs kihívásokig. A csúcstalálkozót összehívó Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezúttal nem Brüsszelbe invitálta a vezetőket, hanem videókonferenciát szerveznek délután fél öttől.
A légihíd több Egyiptomba tartó repülőjáratból áll majd, ezek életmentő felszerelésekből szállítanak utánpótlást a gázai humanitárius szervezeteknek.
A tárcákat is elosztották, a leendő kormányfő, Robert Fico pedig megjelölte a kormánya két prioritását: az életszínvonal javítását és a nemzeti érdek előtérbe helyezését.
Robert Fico politikai stratégiája sok tekintetben hasonlít Orbán Viktoréra és Jaroslav Kaczynskiéra, ám számos ponton eltér azokétól: a Nyugatot például nem tette meg kedvenc célpontjává, sőt inkább lojális maradt az EU-hoz és a NATO-hoz, Oroszországhoz fűződő viszonya összetettebb Orbánénál, írja Dariusz Kalan az amerikai lapban.
Rengeteg mikroműanyag kerül a környezetbe a pelletek helytelen kezelése miatt, az unió most komolyabb óvintézkedéseket javasol a kibocsátó gazdasági szereplőknek. Ha ezeket megfogadják, a számítások szerint 74 százalékkal csökkenhet a pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke videókonferencia formájában hívta össze a csúcsot. Azt írta, világos és egységes álláspontot kell kialakítaniuk.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz, de olyan év is volt, amikor 16 ezernél is többször riasztották a tűzoltókat. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni. A természetvédők szerint ez a jelenség is azt igazolja, hogy el kell felejtenünk a fosszilis energiát.
